Több mint egymillió magyar lépett ki a szegénységből 2010 óta

A magyar politikai közbeszédben gyakran hangzik el az a vád, hogy a 2010 óta regnáló Kormány elhanyagolta a szegényeket és az alsóbb társadalmi rétegeket.

Legutóbb Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke vádolta meg a miniszterelnököt és tágabb értelemben a kormányt, hogy nem a szegények oldalán áll.¹
Az adatok azonban egészen más képet mutatnak: a munkaalapú társadalom koncepciójára épülő gazdaságpolitika révén jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság és ezáltal érezhetően visszaszorult a szegénység Magyarországon.
Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum több, mint háromszorosára nőtt az elmúlt 15 évben, és a minimálbér átlagkeresethez viszonyított aránya is jelentősen javult.
A Tényellenőr az alábbiakban tényekkel és adatokkal mutatja be, hogy a segélyalapú rendszerről a munkaalapú társadalomra való áttérés hogyan emelt ki a szegénységből több mint egymillió magyart.

Rekordszintű foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség

A 2010 utáni gazdaságpolitika egyik legnagyobb eredménye a foglalkoztatás jelentős bővülése. A statisztikák egyértelműen bizonyítják ezt a pozitív változást: 2010 és 2025 márciusa között a 15-74 éves korosztályban 3,87 millióról közel egymillióval nőtt a dolgozók száma Magyarországon, így a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 millió főt.² Ez 27 százalékos bővülést jelent a foglalkoztatottságban. A munkából élők aránya is látványosan emelkedett, a 2010-re jellemző 50 százalékról³ 2024-re 65 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta a a 15-74 év közötti korosztályban - jelentősen meghaladva ezzel az Európai Uniós átlagot, ami 61,8%.⁴

15-74 év közöttiek foglalkoztatási rátája országonként az Európai Unióban

Forrás: Eurostat⁵

Ha a 15 és 64 év közötti népességet nézzük, akkor 2010-ben a korosztály 57 százaléka, míg 2024-ben már a 75 százaléka dolgozott. Ilyen magas foglalkoztatási rátát Magyarország a rendszerváltás óta soha nem ért még el. A foglalkoztatás aránya 31,4 százalékkal emelkedett 2010 és 2023 között, miközben az EU átlaga 12,5 százalék volt. A változás ütemét tekintve az Unión belül 26 országból 25-öt előzünk, a régióban pedig mindenkit írta a Századvég a márciusi elemzésében.⁶

Mindeközben a munkanélküliség jelentős mértékben süllyedt a 2010-es kormányváltáskor aktuális 11,4 százalékhoz képest 4,4 százalékig⁷ , ami az egyik legalacsonyabb egész Európában, jóval az 5,8 százalékos uniós átlag alatt.⁸ Az alacsony munkanélküliségi ráta hosszú távú stabilitást mutat—2019 decemberében rekord alacsony 3,1 százalékra csökkent, és a COVID-válság után is sikerült visszatérni a 4-5% körüli értékekhez.⁹

A foglalkoztatás bővülése jelentős mértékben hozzájárult a szegénység csökkentéséhez is, hiszen a korábban munkajövedelem nélküli magyarok tisztességes fizetéshez jutottak a munkalehetőségek által. Ennek köszönhetően a tényleges életszínvonaluk is emelkedésnek indult.

A bérek dinamikus növekedése

A foglalkoztatás bővülése mellett kiemelkedő eredmény a bérek, különösen a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése. 2010 és 2025 között mindkét tétel több mint háromszorosára nőtt. A minimálbér 73.500 forintról 290.800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 89.500 forintról 348.800 forintra nőtt. Érdemes megjegyezni, hogy a minimálbér nem csupán összegében nőtt, hanem az átlagkeresethez képest arányában is jelentősen emelkedett. 2010-ben a minimálbér az akkori átlagkereset 36,3 százalékával volt egyenlő, míg 2025-ben az átlagkereset 45 százalékával.¹⁰ Tehát elmondható, hogy a minimálbér növelések ténylegesen közelebb hozták a magyarországi átlaghoz a legalacsonyabb keresetűek vagyoni helyzetét.

A foglalkoztatás bővülése és a keresetnövekedés mellett érdemes kiemelni még a bruttó nemzeti bértömeg kiemelkedő mértékű növekedését is. Bruttó nemzeti bértömeg alatt értjük azt a pénzösszeget, amelyet a munkáltatók összesen kifizettek a munkavállalóknak egy adott évben. 2010 és 2024 között a nemzeti bértömeg nominális értéken közel a négyszeresére nőtt, azonban az inflációt figyelembe véve, reálértéken is több mint a duplájára nőtt. Ezzel a növekménnyel a magyar emberek gazdálkodhatnak, életszínvonaluk növelésére fordíthatják.¹¹

A szegénység jelentős csökkenése

A foglalkoztatottság növekedésének és a bérek emelkedésének köszönhetően jelentős mértékben csökkent a szegénységben élők száma Magyarországon.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya az EU-ban 21% volt, míg Magyarországon ez az arány csupán 20,2% volt, vagyis az uniós átlagnál jobb értéket mutatott.

Érdekes adalék, hogy 2015-ben még a magyar társadalom 30,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.¹² Azaz az Eurostat adatai szerint 9 év alatt több mint 10 százalékponttal csökkent a szegények aránya, ami 1.098.000 fős csökkenést jelent. Ez azt jelenti, hogy 2015 óta több mint 1 millió ember lépett ki a szegénységből. 2015 óta az EU országai közül a 3. legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent a szegények száma.¹³

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya az EU-s tagállamokban¹⁴

A szegénység csökkenése kapcsán érdemes rámutatni arra is, hogy a súlyos anyagi deprivációban élők aránya Magyarországon 2015-ben még 24,1% volt, azonban 2024-re ez az arány 9,3 százalékra csökkent.¹⁵ A súlyos anyagi depriváció aránya azt mutatja, hogy hányan élnek olyan háztartásban, ahol legalább négy, anyagi nélkülözésre utaló tétel hiányzik (pl. váratlan kiadás, megfelelő fűtés, húsfogyasztás, nyaralás, stb.).

A KSH definíciója szerint súlyos anyagi és szociális depriváció:¹⁶ azon személyekre érvényes, akikre az alábbi tizenhárom problémából legalább hét jellemző:

váratlan kiadások fedezésének hiánya;
hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék;
a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
problémás az elhasználódott bútorok cseréje;
elhasználódott ruhák;
nem rendelkezik legalább két pár cipővel, amelyekből az egyik minden évszakban használható;
hetente egy kisebb összeget nem tud magára költeni;
nem tud rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon;
legalább havonta egyszer nem tudja vendégül látni rokonait, barátait, vagy elmenni velük vendéglátóhelyre;
nem rendelkezik otthon interneteléréssel.

Következtetés

A fenti adatok egyértelműen cáfolják azt a narratívát, hogy a 2010 óta regnáló kormány elhanyagolta volna a szegényeket és az alsóbb társadalmi rétegeket. Ezzel szemben az elmúlt években több mint 1 millió ember emelkedett ki a szegénységből, és a korábbi jellemzően segélyezésre épülő rendszer helyett a tisztességes munkavégzés és az ebből származó jövedelem biztosítja megélhetésüket.

A foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése és a szegénység csökkenése olyan tényeken alapuló eredmények, amelyek vitathatatlanul bizonyítják, hogy a munkaalapú társadalom koncepciója működik, és valódi megoldást kínál a szegénység felszámolására. A segélyalapú modellel szemben a munkajövedelem nemcsak magasabb életszínvonalat biztosít, hanem társadalmi megbecsülést, önértékelést és jövőképet is ad az embereknek.