Ukrajna már törvénybe írta: nem teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit

Ukrajna jelenleg sem a jogi, sem a politikai feltételeit nem teljesíti az európai unós csatlakozásnak.
2025 februárjában az ukrán parlament úgy határozott, addig nem rendeznek választásokat az országban, amíg nem születik kielégítő békemegállapodás.
A döntés aláássa a demokratikus értékrendet, így Ukrajna megszegi az uniós integráció feltételeit meghatározó koppenhágai kritériumokat.
Az ország egy másik ponton, a kisebbségek védelmének terén is szembekerült az uniós értékekkel.
A kisebbségek jogfosztása miatti jogállamisági deficitre a Velencei Bizottság is felhívta az ukrán kormányzat figyelmét, azonban ennek ellenére sem javult érdemben a kisebbségek helyzete az országban.

A Tényellenőr korábbi elemzése megvizsgálta,¹ hogy Ukrajna milyen lépéseket tett az európai uniós csatlakozásának az Európai Bizottság által támasztott objektív feltételeinek teljesítése terén. Írásunk akkor rávilágított, keleti szomszédunk a számára előírt főbb mérföldkövek² többségét nem teljesíti, és bizonyos területeken még visszalépés is tapasztalható az ukrán jogrendben a tagjelölti státusz 2022-es elnyeréséhez képest. A Bizottság által meghatározott hét mérföldkő alapjait tekintve egy jogi konstrukció, amelynek politikai hátterét az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit meghatározó koppenhágai kritériumokon alapulnak. ³

A koppenhágai kritériumok a következők:

a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.

A fenti, alapvetően inkább politikai jellegű meghatározásra alapítva az alábbi kritériumokat szabta az Európai Bizottság Ukrajnának:

Alkotmánybírósági reform
Bírósági reform
Korrupcióellenes reformok
Pénzmosás elleni fellépés
Oligarchaellenes törvények hozatala
Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén
A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása

Ezeknek a feltételeknek a teljesülése objektív módon ellenőrizhető, ugyanis esetleges teljesülésük konkrét jogszabályok megalkotásához köthetők. A Tényellenőr korábbi elemzése pedig rávilágított arra, hogy ezek a kritériumok nem teljesültek maradéktalanul.⁴ Ugyanakkor az Európai Bizottság politikai értelemben továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását,⁵ ezért utánajártunk annak, hogy milyen mértékben teljesíti Ukrajna az inkább politikai természetű, koppenhágai kritériumokat.

Jogállamiság: politikai jog és jogi politika

A koppenhágai kritériumok első pontja a jogállamiság és a kisebbségi jogok védelme. Ez tehát 2+1 aspektust vizsgál:

Milyen szabadságjogai vannak az ország állampolgárainak
Milyen minőségben garantálják ezek érvényesülését
+1: Van-e állam?

Kezdjük a végéről. Az államiságnak klasszikusan három feltétele van:⁶

Terület,
a területen élő népesség,
a területen élő népesség felett főhatalmat gyakorló szuverén vezetés.

Ukrajna (vagy bármely hadban álló ország) esetében az első két pont minden esetben képlékeny, hiszen nem ismerhetők az ország pontos határai, ahogy az sem, hányan élnek jelenleg, illetve a békekötés után az országban. 2025-re azonban ennél súlyosabb államisági válságba került Ukrajna.

Az ukrán parlament, a Verhovna Rada február 25-én elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy az országban csak akkor tarthatnak választásokat, ha „átfogó, igazságos és fenntartható béke” valósul meg.⁷ Mindez azért jelent kihívást Ukrajna számára, mert államformáját tekintve köztársaság, amelyben a szuverenitás letéteményesei a választópolgárok. Az ő felhatalmazásuk nélkül a kormányzat elveszíti szuverenitását, amely viszont az államiság harmadik feltétele. Más szóval, Ukrajna 2025 februárjában intézményesítette önmaga államiságának deficitjét.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a koppenhágai kritériumok kimondják a demokrácia védelmét is, amelynek alaptézise ugyanakkor, hogy szabad választásokat kell tartani. Minthogy ezt a háború lezárásáig lehetetlenné teszi az ukrán parlament döntése, a Rada gyakorlatilag törvénybe foglalta azt is, hogy Ukrajna nem teljesítheti a koppenhágai kritériumokat.

Nincs jogállamiság, ha a kisebbségnek nincsenek jogai

A jogállamisági deficit másik felét a kisebbségi jogok, különösen a nyelvhasználat terén született jogfosztó intézkedések jelentik.

A 2012-es nyelvtörvény lehetővé tette a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, ha arányuk elérte a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Ez alapján több nyelv, köztük a magyar is, regionális státust kapott.⁸ Azonban a 2017-ben elfogadott új oktatási törvény és a 2019-es államnyelvi törvény jelentősen korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és a közéletben.⁹ ¹⁰A 2017-es jogszabály ugyanis először az ukrán nyelvet tette az oktatás kötelező nyelvévé általános iskola negyedik osztály felett, majd a 2019-ben elfogadott törvény 30. cikkelye kötelezővé tette az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, amelybe beletartoznak az internetes platformok is.

Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan a jelenlegi ukrán kormányzat bizonyos könnyítéseket tett, azonban a 2022-ben életbe lépett új nemzeti kisebbségekről szóló törvényt mind a magyar kormányzat,¹¹ mind az európai jogvédők élesen kritizálták. A Velencei Bizottság megállapította, hogy a törvény több pontban sérti a kisebbségek jogait, például az akadémiai véleménynyilvánítás, a filmművészet, a nyilvános tájékoztatás és az államapparátusban való nyelvhasználat terén.¹²

2023 decemberében aztán Ukrajna részben eleget tett a Velencei Bizottság ajánlásainak, és enyhített a kisebbségeket korlátozó jogszabályokon. Az új szabályozás szerint a magántulajdonban lévő intézmények maguk határozhatják meg az oktatás nyelvét, de az orosz nyelvű oktatás továbbra sem engedélyezett. A közoktatási intézményekre és az állami, hivatali nyelvhasználatra azonban nem tér ki a szabályozás. Kivételt képez, hogy az EU valamelyik hivatalos nyelvét anyanyelvként beszélő diákok, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat, jogosultak a teljes középfokú tanulmányaik befejezéséig anyanyelvi oktatásra.¹³

Ugyanakkor a jogszabály nem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek szintjén, és a nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött. A törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség hagyományos letelepedettségének fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg, így a szórványban élő magyar kisebbségek nyelvhasználati jogait semmiben sem mozdította elő a jogszabály reformja. Éppen ezért a magyar kormányzat továbbra is kitart a kisebbségek jogainak helyreállítása mellett. Ez pedig nemcsak politikai, de jogállamisági szempontból is rendkívül fontos, jelenleg ugyanis a magyar kisebbség sorozatos támadásoknak van kitéve.

A vereckei honfoglalási emlékhelyet nem egyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát pedig előbb felgyújtották, kicsivel később pedig felrobbantották, a háború kitörése előtt nem sokkal, 2022 októberében pedig a munkácsi Turul-emlékművet távolíttatta el a város polgármestere, amelynek helyére egy ukrán címer került.¹⁴
A háború kitörése után, 2022 novemberében az ukrán kormányzat nem biztosította az áramellátást Kárpátalja több településén. Az áramszolgáltatás szüneteltetése miatt alapvető szolgáltatásokat sem tudnak megfelelő szinten fenntartani.¹⁵
A kisebbségi törvények szigorítását követően, 2023 nyarán leváltották egy munkácsi magyar iskola igazgatóját annak korára hivatkozva. A helyére egy ukrán igazgatót neveztek ki, ¹⁶aki az ukrán nyelvű oktatás bevezetését szorgalmazta a döntő többségében magyar diákokat oktató intézményben.¹⁷
2023 júniusában egy ukrán újságíró, Denisz Kazanszkij azt vetette fel, hogy ukránokkal kellene benépesíteni Kárpátalját. Szerinte nem lenne nehéz 10-15 ezer embert találni, aki hajlandó lenne Kárpátaljára költözni, "csak a volt Bahmutból is több ezer lakos lesz".¹⁸
Pontosan egy héttel a kisebbségi törvény 2023-as lazítását követően egy ember életét vesztette, 26-an pedig megsérültek a kárpátaljai Kereckén, ahol egy férfi három gránátot dobott a községi tanács ülésére.¹⁹

Összességében tehát elmondható, hogy Ukrajna nemcsak a konkrét, jogi formulákon alapuló csatlakozási feltételeket nem teljesíti, de az elvi kritériumokkal is szembemegy az ukrán kormányzat. Alapvető államisági válságban a jogállamiság kérdése, amely a koppenhágai kritériumok részét képezi, egyáltalán nem értelmezhető, így azonban elméleti síkon sem lehet alkalmas az uniós integrációra az ország. Szintén a jogállamiság és az uniós értékek megsértése a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, illetve a szerzett jogok, jelen esetben a nyelvhasználati jogok elvétele. Amíg tehát a kisebbségek helyzete, illetve az ukrán államiság kérdése nem rendeződik, az ország semmiképpen sem lehet alkalmas állapotban arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.