Az állítás hamis. Magyarországon európai szinten is az átlagot meghaladó arányban - a foglalkoztatottak 9,1 százaléka - dolgozik magas és középmagas technológiai gyártásban. Ezzel Magyarország a 4. helyen van az Eurostat 2024-es adatai szerint. Emellett számos külföldi cég nem csak gyártókapacitást, hanem kutatás-fejlesztési központokat is telepít hazánkba.
Ferenc pápa kifejezetten jó viszonyt ápolt mind a magyar néppel, mind annak kormányával. Orbán Viktort többször is pápai audienciában részesítette az elhunyt Szentatya. A béke, a családpolitika és a keresztény értékek mind-mind közös pontok voltak Orbán Viktor és az elhunyt pápa között.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél
A cikkben foglalt mindkét állítás félrevezető, hiszen részadatok alapján közöl konklúziót. A nemek közti jövedelmi egyenlőtlenség első számú eredője a nők és férfiak munkában töltött szolgálati idejéből fakad, a nők átlagosan közel 4 évvel kevesebbet töltenek szolgálati jogviszonyban, mint a férfiak, köszönhetően a Nők40 programnak. A munkabérektől való "leszakadás" pedig két helyen is torzít: egyrészt figyelmen kívül hagyja a munkabérek emelkedéséhez kötődő valorizációs szorzókat, másrészt azt a tényt, hogy Magyarországon európai viszonylatban is kiemelkedő a nyugellátások helyettesítési rátája.
Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi. Ahogy egyébként ez minden egyéb főemlős hím vagy nőstény kategóriába sorolható be kizárólag. Írja Réthelyi Miklós és Szentágotai János a Funkcionális anatómia című könyvben.
Az állítás féligazság. A cikk által hivatkozott kutatás nem vizsgálja az egyes régiók szegénységi mutatóit. Ezekből az adatokból kiderül, hogy éppen Bukarestben jelent problémát a magas szegénységi ráta. Az adatokból látható, hogy míg Magyarországon mindössze két százalék él szegénységben, Romániában még a leggazdagabb régióban is több, mint hat százalék, országosan pedig 16 százalék.
Kormánypárti lapok azért kritizálják a Kamaszok című sorozatot, mert szerintük egy fehér fiú alakítja a valóságban fekete elkövetőt. A sorozat készítői azonban többször is hangsúlyozták: filmjük nem egy konkrét eseten alapul.
Az állítás féligazság. Ugyan a Kamaszok című sorozat valóban nem egy konkrét esetet dolgoz fel, hanem több valódi késes támadásból merít ihletet. Azonban az ihletként szolgáló hasonló eseteket jellemzően fekete vagy bevándorló hátterű fiatalok követték el, ezért jogos a kritika, hogy a készítők vélhetően ideológiai okok miatt ábrázolták a sorozatbeli elkövetőt fehér fiúként.
Abba az irányba tolja a kormányzati kommunikáció az egészet, hogy le kell ölni- teljesen értelmetlenül- sok ezer, vagy sok tízezer állatot, miközben felhívnám arra is a figyelmet, hogy a marha- és a juhállomány esetén mindössze kettő százalék a halálozási arány. (...) 50 évvel ezelőtt, és attól korábban átvészeltették az állományt.
Az állítás hamis. Mind az adatok, mind a konklúzió terén félrevezető állításokat tett a Mi Hazánk politikusa. A kikerült információk szerint a halálozási ráta jóval magasabb, mint a fenti idézetben említett szám, a fertőzött állatok leölése pedig abszolút nem indokolatlan, annak elmulasztása súlyosbíthatná a járványhelyzetet. A fertőzött, és a velük egy állományban lévő állatok leölése azért fontos, mert amennyiben fel is gyógyulnak, húsukban, tejükben és ürülékükben még öt évig hordozhatják a vírus örökítőanyagát. Az ötven évvel ezelőtti járványkezelés összehasonlítása a jelenlegi állapotokkal kifejezetten szakmaiatlan megközelítés a téma elismert szakértője szerint, ráadásul akkoriban nemcsak az érintett állomány, de a vadvilág egy részét is leölték a fertőzés megállítása érdekében.
Az állítás hamis. A márciusi újságok alapján fajlagosan számolva kevesebb mint a feléért lehetett tejfölt kapni az adott áruházláncban: egy 330 grammos dobozzal 659 forintért; de másik áruházban 549 forintért, ami közel harmada annak, amit Magyar állít. Mindez ráadásul még a március 17-én kezdődő árrésstop bevezetése előtt került ennyibe.
2010-es kormányváltás előtti utolsó évhez képest a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma több, mint egymillióval nőtt. 2024-re a különbség már 1 millió 021,7 ezer. Van olyan foglalkoztatási statisztika is, ahol ezt a számot a növekedés mértéke nem éri el, csak megközelíti, de összességében elmondható, hogy sikerült a kitűzött cél, a munkaalapú társadalom elérése felé a legfontosabb lépéseket megtenni.
Az állítás hamis. Az Európai Unió 2024 áprilisában elfogadott egy irányelvet, amely 2027-től kezdődően betiltja a 10 ezer eurót meghaladó készpénzes tranzakciókat, míg a 3 ezer eurót meghaladó ügyletek regisztrációhoz kötöttek lesznek. A jogszabály szükségességét azzal indokolják, hogy így szűkíthető a "piszkos pénzek", vagyis az illegális tevékenységből származó összegek mozgatása.
Közzétett egy videót, amelyben azt állította, hogy a bevételeink (444-et kiadó cég: a szerk) túlnyomó többsége külföldről származik. Ez a beszámolónkból és a közzétett adatokból nyilvánvalóan látszik, hogy nyilvánvalóan nem igaz...A bevételeink többségét az olvasók biztosítják.
A Telex és a 444 kiadójának pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy jelentős külföldi forrásokhoz jutott mindkét cég az elmúlt években. A Magyar Jeti már a 2014-es évben 49.500 dollárhoz jutott az Open Society Institute-tól, de évről évre számos külföldi (tengerentúli és európai) támogatásokhoz jutott. A Telexet kiadó Van Másik Zrt. pedig a Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor nevű amerikai külügyhöz kapcsolódó háttérintézménytől 740 ezer dollárt kapott. Az pedig egyáltalán nem bizonyított, hogy az olvasói támogatások tartanák el a két lapot: a Telex összes bevételének kicsit több mint harmadát (504 milliót), a 444-nek pedig huszonötöd részét (42 milliót) képzik az olvasói támogatások.
Az elmúlt öt év során az USAID a világ 212 országának nyújtott nemzetközi segélyt a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása érdekében, ami a II. világháború óta segített fenntartani a stabilitást. A védelmi és fegyverkezési költségek töredékéért az Egyesült Államok képes segítséget nyújtani a nemzetbiztonság előmozdításában, a világjárványok megállításában, az éhezés és a népvándorlás megelőzésében, valamint abban, hogy a világot és az Egyesült Államokat biztonságosabbá és stabilabbá tegyük.
Az állítás hamis. Hiszen a USAID számos olyan programot is támogatott, amelynek semmilyen nemzetközi békét vagy biztonságot előmozdító, vagy humanitárius célja, illetve hatása nem volt.
