Magyarország többet fordít a családok támogatására, mint bármely más uniós tagállam
Tévesen idézett adatok
Az index.hu cikke a portfolio.hu híradására hivatkozik1 , amely a címében ("Harmadannyit költ családtámogatási juttatásokra a magyar állam, mint az uniós átlag") egyfelől szóhasználatában pontosabb (a juttatások a támogatási rendszernek csak egy részét jelentik, nem "a" támogatásokat), másfelől téves számot közöl. A cikk ugyanis a 2022. évi közvetlen állami kiadásokat az EU átlagát tekintve folyó áron (830 euró) 2 , míg a magyar adatot (263 euró) a 2010-es árakra átszámítva3 adja meg. Így jön ki a "harmadannyi" arány (egész pontosan 3,16 a szorzó). Ezzel szemben, ha mindkét adatot folyóáron vesszük, akkor a szorzó csak 2,74, ha pedig mindkettőt 2010-es árakra átszámítva, akkor 2,57.
Mindkettőre lehetne hivatkozni, egyet viszont nem lehet: keverni a kettőt.
Még helyesebb, ha vásárlóerőparitáson4 hasonlítjuk össze a két adatot: ez esetben a szorzó csak 1,69. Vagyis eljutunk oda, hogy a magyar közvetlen támogatások összege az uniós átlagnak nem a harmada, hanem a háromötöde, vagyis közel a duplája a cikkben és annak címében állított aránynak.
Figyelmen kívül hagyott tételek
De van ennél nagyobb baj is a híradással. Bár a portfolio.hu és az arra hivatkozó index.hu cikkéből is kiderül, hogy az ismertetett adatok nem tartalmazzák a gyermeknevelés utáni adójóváírásokat és adómentességeket, valamint a CSOK-ot, erre se a címadás, se a lead nem tér ki. Tekintve, hogy az olvasók jelentős része a csak a címsorokat olvassa el, ez megtévesztő gyakorlat. Nem kis korrekciós tételekről van ugyanis szó, hanem akkora összegekről, amelyekkel együtt gyökeresen más kép rajzolódik ki. A cikk végén a szerző ugyan említi, hogy a CSOK nem sokat változtatna az összképen, megemlítve annak alacsony súlyát a GDP-hez képest, az adójóváírások és adómentességek súlyáról ugyanakkor nagyvonalúan hallgat.
Ha csak az Eurostat által közölt adatokat nézzük, akkor a közvetlen családpolitikai juttatások összege valóban csak a GDP 1,7 százalékát tette ki 2002-ben, és valóban csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka azonban nem a családtámogatási ráfordítások csökkenése, hanem az a stratégiai döntés, amellyel a kormányzat a támogatások súlypontját a családi pótlékról az adóvisszatérítésre helyezte át, ami miatt a családi pótlékot is magába foglaló közvetlen kifizetések aránya csökkent a dinamikusan növekvő GDP-hez képest.
Csakhogy, ha figyelembe vesszük valamennyi támogatási elemet, köztük a családi adójóváírást és adómentességet is, akkor a családok támogatására jövőre a GDP mintegy 5 százalékát5 fordítjuk.
Ez pedig nagyobb összeg, mint amennyit bármely uniós ország családtámogatási juttatásokra fordít (Magyarország után a legmagasabb érték Németországé, 3,4 százalékkal) vagy mint amennyit 2010 előtt bármikor fordítottunk (2010-ben 2,8 százalékot).
Konklúzió
Az állítólagos "leszakadás" helyett a valós kép az, hogy 2010 után többszörösére nőtt a családi támogatások értéke, amivel nem csak az EU átlagát, hanem az élenjáró többi uniós országot is messze előzzük. A híradásokban megfogalmazott üzeneteknek tehát éppen az ellenkezője az igaz.
- 1https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250724/harmadannyit-kolt-csaladtamogatasi-juttatasokra-a-magyar-allam-mint-az-unios-atlag-775701
- 2https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/spr_exp_func__custom_17589346/default/table
- 3https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/spr_exp_func__custom_17589406/default/table
- 4https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/spr_exp_func__custom_17589418/default/table
- 5https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-a-gdp-mintegy-5-szazalekat-forditja-a-csaladok-tamogatasara