Milyen állapotban van valójában a magyar egészségügy?

Számos kritika jelent meg a magyar egészségügyet, és különösen a magyar kórházakat illetően. A Tényellenőr most utánanézett a valós adatoknak: milyen állapotban is van a magyar egészségügy?
Keveset beszélünk például arról, hogy Magyarország éllovas a kórházi ágyak számát illetően, megelőzi az európai uniós átlagot, és bár csökkent ez a szám a 2000-es évek közepén, de még mindig 679 jut százezer lakosra.
2024-ben több mint 8000-rel több orvos, és 7700-zal több egészségügyi dolgozó dolgozott, mint 2010-ben.
2010 és 2018 között, 450 milliárd forint, részben uniós forrásból, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében jelentős részben megújultak a vidéki kórházak.
A 2017-ben indult Egészséges Budapest program keretében 700 milliárd forint hazai forrásból újulnak meg Budapest egészségügyi intézményei és eszközállománya.
2021-től kezdődően több lépcsőben béremelés zajlott le az egészségügyi ágazatban, amelynek hatására az orvosok két-háromszoros emelést - ez akár 2 millió 300 ezer forintos fizetést is jelenthet - kaptak, míg az egészségügyi dolgozók bére is többszöröse annak, mint 2010-ben volt – ez pedig akár 800 ezer forint is lehet.

A magyar egészségügy kritikái általában elnagyolt nyilatkozatok. Általánosságban fogalmazzák meg legtöbbször azt, hogy az egészségügy összeomlott – például Magyar Péter, az ellenzék vezére. De hogy pontosan mely része omlott össze az egészségügynek, mi a probléma, arról kevesebb szót említenek a kritikusok.

Az egészségügy komplex rendszer, amely magában foglal fekvőbeteg-ellátást, háziorvosi rendszert, járóbeteg szakellátást és így tovább. Szó sincs arról, hogy nincs benne kivetnivaló, de az általánosítás sosem tükrözheti a teljes valóságot.

Jól tükrözi egy ország egészségügyi rendszerének állapotát, annak befogadóképessége. És ez jól vizsgázott a világjárvány alatt.

Megvizsgáltuk ezért a 100 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát, de érdemes megnézni azt is, hogy mennyire vannak anyagilag megbecsülve az orvosaink és az egészségügyi szakdolgozóink. Arról is kevés szó esik, hogy a kormányzat mennyi forrást biztosított a szakrendelők és kórházak felújítására.

A kórházi ágyak számában nemzetközi összehasonlításban is jól állunk

Először is megnéztük a kórházakra vonatkozó adatokat. Keveset lehet erről olvasni, de Magyarország éllovas a százezer lakosra jutó kórházi ágyak számában. Ez hazánkban jelenleg 679, de volt közel 800 is, amivel 2021-ben az Európai Unióban az ötödiknek számítottunk. Olyan országokat magunk mögött hagyva, mint például Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Lettország vagy épp Portugália. Ebben a mutatóban bőven veri Magyarország az Európai Uniós átlagot is, amely csak 525.¹

Forrás: KSH

Érdemes azt megemlítenünk, hogy egyes szakértők nem feltétlenül pozitívumként tekintenek a kórházi ágyak magas számára. Ennek oka, hogy véleményük szerint, az egészségügyi ellátás alacsonyabb szintjén, az alapellátásban vagy a járóbeteg szakellátásban célszerű minél nagyobb arányban kezelni a betegségeket, kiváltva ezzel a fekvőbeteg-ellátást.

Nőtt az orvosok száma hazánkban

Gyakorta hangoztatott állítás az is, hogy Magyarországon orvos és egészségügyi szakdolgozói hiány van. Ennek biztosan van valóságalapja, köszönhetően az EU-csatlakozás utáni,² majd a legutóbbi gazdasági válságot követő orvoselvándorlás-hullámoknak. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyi dolgozók és orvosok mozgása tartós, regionális- és világméretű jelenség. Érdemes azonban kiemelni az azóta előállt pozitív fordulatot is: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nőtt a dolgozó orvosok száma Magyarországon az elmúlt években.

Míg 2010-ben 33 943 dolgozó orvos volt, mára ez a szám 42 065. Ez azt is jelenti, hogy tízezer lakosra 44 orvos jut, ami 2010-ben tíz fővel kevesebb, 34 volt. A Statisztikai Hivatal adatai szerint ma 8122 fővel dolgozik több orvos most, mint 2010-ben.³

A kórházi szakdolgozók létszáma 2010-ben 96 373 fő volt, ez a szám mára 104 103 fő. Vagyis 7730 fővel nőtt a szakdolgozók száma.

Forrás: KSH

Megújultak a vidéki kórházak, fejlesztik a fővárosi intézményeket

A kórházak kapcsán sok tennivaló van még. Azonban érdemes ehhez azt is megjegyezni, hogy 2010 és 2018 között, 450 milliárd forint, részben uniós forrásból, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében jelentős részben megújultak a vidéki kórházak.⁴ Ebből valamennyi megyeszékhely fekvőbeteg-ellátó intézménye átesett valamilyen fejlesztésen, korszerűsítésen. Mivel az Európai Unió a fenti Operatív Program keretében kizárólag a vidéki kórházak fejlesztését tette lehetővé.

Emellett pedig elindult 2017-ben az Egészséges Budapest program, amelynek keretében 700 milliárd forintot szántak a központi régió – Budapest és Pest megye - egészségügyi intézményeinek fejlesztésére.⁵ A fejlesztések a válságok ellenére is zajlanak.

Négy éve tart a béremelés az egészségügyi ágazatban

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a magyar kormányzat három lépcsős béremelést hajtott végre az elmúlt években az egészségügyi ágazatban, amelyhez hasonló mértékű emelésre korábban nem volt példa. Ennek eredményeképpen a mind a szakorvosok, mind az egészségügyi dolgozók többszörösét kapják a 2010-es bérüknek..⁶

2019-hez képest 2023-ban az általános- ill. szakorvosok – még inflációval korrigálva is – közel a kétszeresét keresték.

A jelentősen megemelt, kiszámítható és transzparens fizetések lehetővé tették a hálapénzrendszer felszámolását, ami nem csak anyagilag volt megterhelő a betegnek, hanem jelentősen torzította is az ellátási rendszert, a betegellátási utakat. Régóta szakértői konszenzus volt arról, hogy a hálapénzrendszer kivezetése minden későbbi reformnak a „nulladik” lépése kell, hogy legyen. Megtörtént.

Embedded elem felirata

Íme, a bértábla változása 2021-2022-2023-ban.⁷

Érdemes ehhez hozzátenni azt is, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelése 2024. március 1-ével is folytatódott. Míg 2010-ben 170 900 forint volt, 2024. március 1-jei béremelést követően havi keresetük meghaladhatja a 800 ezer forintot.⁸ ⁹

Összefoglalva: Érdemes a részleteket is megvizsgálni, ha egy olyan komplex rendszert akarunk megítélni, amilyen az egészségügyi ágazat. Bár Magyarország nehéz örökséget cipel a kórházakat illetően a szocializmus évtizedeiből, azonban érdemes látni a pozitív fejleményeket is: kórházfejlesztések, fizetésemelések vannak az ágazatban.