Ki támogatja valójában Ukrajna gyorsított csatlakozását?
Az Európai Néppárt április 29-30-án tartott kongresszusának első napján Szolidaritás Ukrajnával címmel sürgősségi határozatot fogadott el, amelyben rögzítik: további fegyvereket akarnak küldeni Ukrajnának, integrálni akarják az ukrán hadiipart az európai keretek közé, korlátozni akarják a Rosatom európai tevékenységét és gyorsítósávon akarják felvenni Ukrajnát az EU-ba.1 Mindez egy nappal azután történt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása is terítékre került Magyar Péter és Tarr Zoltán április 28-i "Magyar Infó" elnevezésű online tájékoztatón.2
A Tisza Párt elnöke itt többek között arról beszélt, álláspontja szerint a magyar kormány támogatta vehemens módon Ukrajna csatlakozását, míg az ő közösségük elutasítja azt. Magyar szerint soha nem tettek olyan kijelentést, amely Ukrajna támogatására irányult volna, és egyébként is hazugságnak tartja, hogy keleti szomszédunk gyorsított felvételt nyerhetne a közösségbe.3 A szerteágazó kijelentések ellenőrzése végett a Tényellenőr utánajárt annak, hogy hogyan alakult Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése a magyar és az európai nyilvánosságban.
Valenciában döntött a Néppárt a gyorsításról
Magyar Péter második állítása, hogy soha nem tettek olyan kijelentést, miszerint támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását. Ehhez képest a kijelentés másnapján a Tisza Párt európai pártcsaládja, az Európai Néppárt valenciai kongresszusán sürgősségi határozatot fogadott el, amelyben rögzítik, hogy a párt célja Ukrajna minél gyorsabb uniós csatlakozását elősegíteni.4 A határozat számos támogatási pontot megfogalmaz, melyek közül a legfontosabb, hogy a Néppárt képviselőinek a jövőben Ukrajna pénzügyi, katonai és integrációs támogatását kell szorgalmazniuk.
A határozat pontos szövege szerint:
- "Újra megerősítve egyesült elhatározásunkat, hogy minden eszközt felhasználunk Oroszország provokáció nélküli, illegális, terrorista és igazolhatatlan agressziós háborújának megszüntetésére Ukrajna ellen;
- Egyetértve abban, hogy ezen a ponton a legfontosabb feladat Ukrajna megerősítése mind politikailag, katonailag, pénzügyileg, jogilag, gazdaságilag és humanitárius szempontból, és szilárd hosszú távú biztonsági garanciákkal az EU- és a NATO-tagság felé vezető úton;
- A csatlakozási tárgyalások felgyorsítására a tanács lengyel és dán elnöksége során, minden tárgyalási klaszter megnyitásával a lehető legkorábbi időpontban 2025-ben, megvizsgálva annak lehetőségét, hogy az egyhangú szavazást csak a tárgyalási fejezetek lezárásakor alkalmazzák;
- Újra megerősítve, hogy bármely olyan megállapodás, amelyet Ukrajna és az európai szövetségesek részvétele nélkül tárgyalnak meg – amely nem garantálja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, hiányoznak belőle a világos biztonsági kötelezettségvállalások, és aláássa a NATO-ra és az EU-ra épülő európai biztonsági architektúrát – nem hoz igazságos, fenntartható és tartós békét, hanem ehelyett felbátorítja Oroszországot további agresszió és háború folytatására;
- valamint Ukrajna integrációjának felgyorsítására az EU belső piacán és az EU belső reformfolyamatának felgyorsítására a következő bővítés kihívásainak megfelelően;
- A Néppárt felszólít a SAFE-rendelet mielőbbi jóváhagyására és a ReArm Europe Plan/Readiness 2030 hatékony használatának megkezdésére;
- Új EU-eszközök kiépítésére ezen kezdeményezés alapján (mint az EU Lend-Lease Ukrajna számára) vagy más eszközök, például északi/keleti határvédelmi pajzs, európai légvédelmi pajzs, európai lőszer vagy európai katonai mobilitás alapján"
Magyar Péter másnap azzal védekezett Facebook-oldalán,5 hogy a Tisza képviselői nem vettek részt a kongresszuson, és ezért nem fogadták el a fenti nyilatkozatot és nem támogatják a gyorsított csatlakozást sem. Azonban az Európai Néppárt fenti nyilatkozata ellen más módon nem tiltakoztak és az Európai Néppártból sem jelezték kilépési szándékukat, így a nyilatkozatban elfogadott irányok rájuk is kötelezőek lesznek.
Végig Ukrajna pártján
A Tisza Párt az EP-választást követően nem sokkal, 2024. június 11-én beadta hivatalos jelentkezését az Európai Néppártba.6 Egy héttel később a Tisza EP-képviselőit már fel is vették a Néppárt frakciójába.7 A jelentkezés időbeliségének jelentőségét az adja, hogy eddigre már közismert volt az Európai Néppárt hivatalos álláspontja Ukrajnával kapcsolatban.
Manfred Weber már 2023-ban is arról beszélt, hogy „nem lehet helye az orosz háború eltérő értelmezésének” és „kristálytiszta, hogy a Néppárt kiáll Ukrajna mellett és támogatja Ukrajnát."8
Ennek az álláspontnak az elsajátítását pedig a frakciótól is megköveteli. A pártcsalád képviselőcsoportja idén márciusban elfogadott egy nyilatkozatot, amelynek az első pontjában kijelentették, hogy a csoport legfontosabb prioritása: „Ukrajna rendíthetetlen támogatása: Kiállunk a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett. Védjük a szabályokon alapuló világrendet. Ezért Európa saját érdeke, hogy előfeltételek nélkül és addig támogassa Ukrajnát, amíg szükséges.”9 A Tisza ez ellen nyilatkozat ellen nem tiltakozott, és nem lebegtette be a kilépési szándékát. Így arra lehet következtetni, hogy egyetért az abban foglaltakkal.
Az Európai Néppárt álláspontját pedig azóta is konzekvensen tartja. Manfred Weber, a csoportosulás frakcióvezetője csupán néhány héttel ezelőtt úgy fogalmazott a Néppárttal kapcsolatban, hogy "(...) mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja".10 Vagyis az egész pártcsaládot Ukrajna támogatóinak körébe vonta a frakcióvezető. Ez ellen Magyar Péter sem tiltakozott.
A Tisza elnöke ráadásul nemcsak hogy nem tiltakozott a hasonló állásfoglalások ellen, de nemrégiben egy hasonló javaslatra is felkerült a neve. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának márciusi szavazásán egy olyan határozattervezet került napirendre, amelyben az EU katonai szerepvállalásának jelentős kiterjesztését szorgalmazzák az előterjesztők. Érzékelve a magyarországi közhangulatot, a Tisza Párt elnöke tagadta, hogy valóban az előterjesztők között szerepelt volna, a szakértő szerint azonban ilyen jellegű hiba elkövetése kizárt, vagyis ténylegesen alá kellett írnia a dokumentumot Magyar Péternek.11
Mi az igazság Ukrajna gyorsított eljárásban történő csatlakozásáról?
Február 24-én Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottság elkötelezett Ukrajna csatlakozási folyamatának 4-5 éven belüli lezárása mellett,12 de hasonlóan nyilatkozott Ursula von der Leyen Bizottsági elnök is.13
Mint azt korábban említettük, Ukrajna tagjelölti státusza mellé egy sorvezetőt is kapott, amelynek teljesítése az uniós tagság feltétele lenne. Elvileg.
Ugyanakkor a listát összeállító Bizottság elnöke szerint Ukrajna akár már 2030 előtt is csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a reformokat jelenlegi ütemben folytatja. Ursula von der Leyen a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt az uniós csatlakozás lehetőségéről. Elismerte az ukrán vezetés eddigi reformtörekvéseit, hangsúlyozva, hogy Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra.
Csakhogy az Ursula von der Leyen által hivatkozott folyamatok a Tényellenőr elemzése szerint nem adnak okot ilyesfajta optimizmusra.14 Amennyiben azonban a mérföldkövek (egy részének) teljesítésétől eltekint a Bizottság, valójában inkább politikai, semmint jogi feltételei maradnak az uniós csatlakozásnak.
E tekintetben tehát konfliktus érzékelhető Magyar Péter és Ursula von der Leyen szavai között, hiszen a Tisza Párt elnöke hazugságnak minősítette azt, amelyről a bizottsági elnök beszélt.
Konklúzió
Összességében elmondható, hogy Magyar Péter információs videójában számos félrevezető, vagy kontextus nélküli állítást tett, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. A magyar kormányzatot hamisan tüntette fel Ukrajna uniós csatlakozásának feltétlen támogatójaként. Mindeközben Magyar tagadta, de éppen a Tisza Párt csatlakozott egy olyan európai pártcsaládhoz, amelynek többszörösen deklarált célja Ukrajna "feltételek nélküli" támogatása, valamint amelynek vezetője a saját bevallása szerint sem tűr „eltérő értelmezést” a soraik között Ukrajna támogatása kapcsán. Konfliktusba került ráadásul az Európai Bizottsággal is, amikor hazugságnak nevezte Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban azt az opciót, amelyet mind a bővítésért felelős biztos, mind a bizottsági elnök szorgalmazott.
- 1https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/epp-magyar-peter-ukrajna
- 2https://www.facebook.com/peter.magyar.102/videos/3129960267179904
- 3A Magyar Infó 46. percétől beszél erről Magyar Péter
- 4https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/epp-magyar-peter-ukrajna
- 5https://www.facebook.com/photo?fbid=24005881912352931&set=a.115525025148621&locale=hu_HU
- 6https://index.hu/kulfold/ep/2024/valasztas/2024/06/11/europai-neppart-magyar-peter-manfred-weber-holvenyi-gyorgy-tisza-part-kdnp-csatlakozas-europai-parlament/?token=ecf1c3c043a47f02170b16251b26bef8
- 7https://hang.hu/belfold/felvettek-a-tisza-part-ep-kepviseloit-az-europai-neppart-frakciojaba-165052
- 8https://www.eurointegration.com.ua/eng/interview/2023/03/7/7157446/
- 9https://www.eppgroup.eu/newsroom/statement-by-the-epp-group
- 10https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/04/tisza-part-magyar-peter-manfred-weber-ukrajna-europai-neppart-video
- 11https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/03/magyar-peter-kizart-a-veletlen
- 12https://www.eurointegration.com.ua/eng/articles/2025/03/5/7206356/
- 13https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/02/ukrajna-eu-csatlakozas-von-der-leyen
- 14https://tenyellenor.hu/valoban-felkeszult-ukrajna-az-eu-csatlakozasra